Nagy Vizek

Ebben a postban brazíliai látogatásunk egyetlen olyan helyére kukkantunk vissza, ahol éjszakánként bizony zimankó volt, legalábbis amazonasi szemmel. A finnek persze tuti alsógatyában szaladgáltak volna a hajnali 13 fokban.

Időszak: 2013 május - és itt hűvös van ilyenkor!

"Miért pont a finnek?" - Kuss... :O)

Valószínűleg bekerülünk a Guiness Rekordok Könyvébe, miután két ott alvás között egy egynapos villámlátogatással elintéztük az egész Iguacu vízesést - a történeti hűség kedvéért kénytelen-kelletlen beismerve, hogy csak a brazil oldalt láttuk - és a közelben levő tök jó kis Madárparkot (Parque das Aves) is.

 

Hotel das Cataratas

A Paraná államban található vízesés - amely évszaktól függően 150-275 önálló vízesés összessége - a hasonló nevű nemzeti parkban található. Kábé 3 km széles és 80 m magas, tehát szélesebb, mint az afrikai Vic Falls és magasabb, mint a Niagara (persze azokra meg egyéb idióta statisztikai csodákat találnak ki, hogy lekörözzék a többit és minél hatékonyabban marketingeljék azt, amit ingyé kaptak a természettől - de nem baj, inkább kirándulóhelyeket reklámozzunk, mint mondjuk motorolajat, környezetbarátabb lehet). Mind1, az én bátyám meg erősebb :O)
 

Jóval azelőtt, hogy az okos és toleráns európaiak betették a lúdtalpaikat Dél-Amerikába, a helyi törzsek szent temetkezési helynek használták a vízeséseket. Tudták, hogy zuhanyozni egészséges. Manapság meg UNESCO Világörökség Része címmel is büszkélkedhet a vízesés, helyesebben mindazok a fent említett PR-osok, vendéglátók, túraszervezők - meg gondolom az állam -, akik ebből prosperálnak arrafelé.

 

A nemzeti parkba toppanás - és majdnem a falnak koppanás, öööö - és a jegy megvétele után felpakolnak egy ingyenes emeletes buszra, amelyről a 3. megállónál leszállva (nehéz eltéveszteni, mivel itt van a kafa és jó drága Hotel das Cataratas, közvetlen kilátással a vízesésre) eljuthatunk a sétányra, ami végigvezet minket a szurdokon (Trilha das Cataratas). Annyit érdemes tudni a helyi viszonyokról, hogy

• normális időben nem kell esőkabát, a híresztelésekkel ellentétben távolról sem ázunk szarrá a vízesések közelében;
• hagyjuk békén a sétány környékén legelésző állatokat és embereket;
• nem köll rovarirtó (legalábbis ebben az évszakban, a szúnyogok is utálják a hideget :O));
• a brazil oldal fényviszonyok és fotózás szempontjából délelőtt a legszebb.

Coati

A vízesés körüli sétányokon rengeteg Coati van, ez egy mosómedveféle, amelynek nemtom a magyar nevét, pedig biztos van szegénynek. Az emberektől nem félnek, az aljnövényzetben és csöveseket megszégyenítő technikával a kukákban guberálnak kaja, pia után.

 

A sétány leglátványosabb szakasza a Garganta do Diablo rész, ahol egy rusnya, mesterséges stégen be lehet menni a folyó közepére - itt mindenhol nem kicsi vízesések vesznek körül. Durva.

A parton egy lifttel feljebb lehet menni, hogy megnézzük felülről is a vizecskét, majd jól megtömjük a majmot az ott levő kajáldák egyikében. Svédasztalos buli vót, eléggé átlagos, de a halpörkölt ízlett. A sok méhecske kevésbé jött be, a természet bámulása helyett többnyire a kólámat próbáltam megmenteni előlük. A teraszról amúgy pazar kilátás nyílik a folyóra.
 

A kalandvágyóbbak a sétafikán kívül rengeteg programra benevezhetnek: hajókázás a vízesések alatt (na itt viszont van egy kicsiny páratartalom), túrázás, sziklamászás, rafting stb. Mi elegendő szabadidő híján kihagytuk, de érdemes...

 

Szállást többek között a közeli, jellegtelen Foz do Iguacu-ban lehet találni. Béna hely, de pár éjszakát ki lehet ott bírni. Mi a meglehetősen gyökér nevű Your Place Hostel-ben laktunk, amely minden egyszerűségével együtt mindent tud, amit egy hostelnek (nem hotelnek!) tudnia kell.

 

Ja, az Iguacut nem c-vel, hanem sz-szel ejtik. Ez egy baromi fontos infó :O) Az talán még fontosabb, hogy jófejségből mellékelek egy kincstári térképet a parkról (ha mentek, ne vigyétek magatokkal, ott van kirakva nagyban):

Na végezetül még egy panoráma, hogy mindenki átérezze a tutit: