Néhány éve, amikor még nem rombolták önmagukat szanaszét a szírek - és mindazok az idegen harcosok, akik ilyen-olyan ideológiáktól vezérelve részt vesznek a társas foglalkozásban -, jól meglátogattuk a közel-keleti várak e gyöngyszemét.
Időszak: 2008 május
 |
| Távolból |
Ha Szíriát lenyomod, érdemes továbbállni Jordániába és Libanonba további hasonló látnivalókért. Ihol egy lista a keresztesek által emelt várakról, akit halálosan felizgatott a dolog :O)
No de térjünk vissza várunkhoz, amely az igen dallamos Qal'at Salah al-Din névre hallgat a helyiek körében és turisztikai szempontból méltatlanul Krak árnyékában tengődik.
 |
| Várudvar |
A vár Latakia ruszkik által kedvelt kikötővárosa és az általam igen kedvelt Aleppo közötti hegyekben épült, védve az ott húzódó hajdani kereskedelmi utat. Stratégiai fontosságát mutatja, hogy nem csak keresztény-muzulmán konfrontációk színtere volt, hanem a muszlimok egymást is szívesen agyoncsapkodták a kedvéért.
Bár a föníciaiak építették az első jelentősebb településeket a környéken, ami után bizánci uralom következett, az igazi áttörést a XII. század hozta el a liliomlelkű, keresztyéni szeretetet hirdető keresztes lovagok képében. Miközben pirospozsgás arccal, békét és áldást hintve, mantrákat mormolva végiggyilkolászták a Földközi tenger egész keleti partvidékét, felépítették többek között ezt a várat is. Nagyon profi módon egyébként...
... ami nem akadályozta meg Szaladint abban, hogy két nap alatt elfoglalja az egészet... Pffff...
De ki volt Szaladin?
Szerintem sokkal jobb csávó volt, mint a keresztesek nagy része, beleértve a vezetőiket. Talán az Oroszlánszagú Richárd gyerekhez lehetne hasonlítani arab kiadásban, bár túl sok a legenda, mittudomén, mi lehetett az igazság. Mind1. Hősünk kurd származású hadvezér és politikai géniusz, az Ajubbida dinasztia megalapítója. Nagylelkű muzulmán "lovagkirály", akinek szerénysége és tiszteletteljes modora példamutató mind a mai napig. Zsigerből elvetette a fényűzést és a hivalkodást.
Visszafoglalta Jeruzsálemet az európaiaktól és véglegesen megakasztotta a 3. keresztes hadjáratot (= ripityomra verte őket). Amúgy állítólag voltak keresztes haverjai, akiket a korábbi egyiptomi hadjáratok során ismert meg, állítólag lovaggá is ütötték. De ez őt nem zavarta, visszaütött :O)
Holttestét ősrégi damaszkuszi mauzóleumában helyezték el (1196-ban), ahol két szarkofág található: egy fa és egy márvány. A szultán az előbbiben nyugszik. A szerénység? Nem. De ennek már olvassatok utána máshol :O)
De akkor miért is izgalmas a vár?
Visszafoglalta Jeruzsálemet az európaiaktól és véglegesen megakasztotta a 3. keresztes hadjáratot (= ripityomra verte őket). Amúgy állítólag voltak keresztes haverjai, akiket a korábbi egyiptomi hadjáratok során ismert meg, állítólag lovaggá is ütötték. De ez őt nem zavarta, visszaütött :O)
Holttestét ősrégi damaszkuszi mauzóleumában helyezték el (1196-ban), ahol két szarkofág található: egy fa és egy márvány. A szultán az előbbiben nyugszik. A szerénység? Nem. De ennek már olvassatok utána máshol :O)
De akkor miért is izgalmas a vár?
 |
| Sziklatű |
Az erődítmény a szokásos módon egy nagy, kb. 700 méter magas hegy tetején áll, két mély szurdok között. Gyalog tuti szívroham az ottani napsütésben. A hegy folytatását egy mesterséges szakadék választja el a vártól, hát ez tök beteg, a bizánciak - egyes források szerint a keresztesek - kézi munkával (külön szó, khm... :O)) egy 156 m hosszú, 28 m mély, 14-20 m széles árkot vájtak a sziklába. Egyetlen sziklatűt hagytak csak meg, mert még nem tudtak rendes függőhidat építeni és valaminek tartania kellett a felvonóhidat.
Amennyiben kellő számban összegyűlnek, a vállalkozóbb kedvű turisták a helyi katonai rendőrség különleges engedélyével, biztosítókötelekkel nekifutásból átugorhatnak a sziklatűre.
Vagy mégsem. De azé örülök, hogy elhittétek és bíztatok bennem ;O)
 |
| Ciszterna |
A taxi a fenti mesterséges szakadékon át visz a parkolóig, ahonnan egy lejtős gyalogúton lehet felkapaszkodni az impozáns vár déli oldalon levő kaputornyához.
A vár rengeteg felfedeznivalót rejteget, mivel sok épület viszonylag jól egyben maradt. Ilyen például a főépület (keep) a maga kis 5 m vastag falaival, hát ezt biztosan nem kell Dryvit-olni, főleg ezen az éghajlaton, aztán van egy templomtorony, amiből Szaladin idején tuti minaret lett, meg több bástya, szép nagy istállók, ilyesmi. Érdekesek a hatalmas, katedrális méretű ciszternák, melyek még mindig vizet tárolnak, tehát jó sokáig elláthatták vízzel nemcsak a szép és kevésbé szép szál személyzetet, hanem a hátasaikat és az egyéb jószágot is. Aztán az ostromlókat. Aztán mindenki mást.
 |
| Udvarolgatunk |
Az arabok persze hozzáadtak ezt-azt a várhoz, pl. egy mecsetet meg egy kis palotát, ezeket félig-meddig helyreállították a közelmúltban (mármint a polgárháború előtt).
Érdemes tudni, hogy a szíriai műemlékekkel óvatosan kell bánni, például erősen ajánlott gyakran a lábunk elé nézni. Nem szívesen pazarolják a fémet holmi korlátokra meg rácsokra, meg idegen nyelvű táblákra, mivel kell a tankokba, tehát az óvatlan utazó könnyen 5-10 métert zuhanhat, ha nincs észnél. Aztán meg már nem is lesz.
 |
| Világuralmi törekvéseim hajnalán |
Mi amúgy túléltük :O) A vár kötelező "olvasmány", ha a háború után arra jártok. Aztán irány Krak. Szerintem ebben a sorrendben...
 |
| Bizánci eredetű bástyák |
 |
| Déli oldal |
 |
| Arab palota és fürdő |
 |
| Keep és falak |
 |
| Madártáv |
No comments:
Post a Comment